Fórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Az Ynev Világának és az RPGenerations menekülttábora és fórumos szerepjáték oldal archívum, bármely rendszer számára. Codex, WOD, Magus, Shadowrun, stb...
 
KezdőlapKeresésLegutóbbi képekRegisztrációBelépés
Új Hozzászólások
» Nadír Könnyei - Archívum
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitimeby Dierol 2015-08-07, 20:46

» Törött Dob (Általános Beszélgetés)
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitimeby Admin 2015-05-13, 17:50

» Fórumkodás és kalandmentés
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitimeby Admin 2015-05-13, 17:49

» Dún Medve Fogadó
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitimeby Dierol 2015-04-26, 17:27

» Nadír Könynei
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitimeby Dierol 2015-04-25, 19:13

» Észrevételek
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitimeby Navaratna 2015-04-24, 20:36

» Nadír Könnyei 2015 OverLoad
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitimeby Filio Mortale 2015-03-14, 21:13

» GY.I.K.
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitimeby Admin 2015-02-18, 19:35

» Ember Könyve
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitimeby Filio Mortale 2015-02-15, 09:31


 

 Nadír Könnyei - Archívum

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10
SzerzőÜzenet
Dierol
Tapasztalt Kalandozó
Dierol


Reagszám : 336

Karakterlap
Név: Calhen Tario

Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nadír Könnyei - Archívum   Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitime2015-05-13, 21:29

Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 Divider9
Mesélő: Dierol
Helyszín: Queboa, kisváros, főtér, viharvert fogadó előtt
Időpont: tavaszutó, délután
Esemény: átok-törés
Résztvevők: Vanina, Zevran Anartÿss, Lan Ro-Ryen
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 Divider9

A kötél halkan ropog, tengely nyikorog, ahogy Lándzsás lassú, de biztos mozdulatokkal húzza fel a kút foglyát. Arca kissé vörösödik, és izzadságcseppek ütnek ki homlokán, ahogy fáradhatatlanul forgatja a kereket.

Vanina Zev úrfi elé lép, miután kérlelő szavai nem igazán hatották meg – hiába, túl kíváncsi az úr.
(Arról nem beszélve, hogy nézne ki – egy kardnemes visszavonul, mikor még a fehérnép is marad?!)
Közben a kút káváját nézi meredten, és nyugtató levegővételi technikával próbálja megőrizni hidegvérét. A múltba révedés sem sokat javított magabiztosságán. Már bánja, hogy nem kérdezte meg, hogy mégis mire számíthat. Vajon Sötét vajákost rejt a kút? Óriási kharag harcost? A pusztítás morádját? Eszelős légióst? Élveteg nemest? Pörgeti át magában a lehetetlenebbnél lehetetlenebb alakokat, mellyel fantáziája tölti meg a kutat.

Lan lassanként ráhangolódik az erők síkjára. Érzi a légiós eltökéltségét, Vanina kavalkádját, Zev úrfi feszültségét maga körül. Tekintete elvész a káva durván metszett kőtömbjei közt zöldellő moha erdejében. A folytonos egyhangú nyikorgás, és a tökéletességig csiszolt harmonikus mozdulatok felidézik a Kíhrint. Lassanként már nincs semmi más, minden kétely feloldódik.

A kút végül csak feltárja titkát. Eleinte csak egy rövid, fekete üstököt pillantotok meg. Lan gyorsan megindul a kút fele – mint a villám terem mellette, és úgy várja, hogy teljesen felbukkanjon az alak. Vanina mintha régi önmagát látna meg – furcsa, kifacsart érzés lesz úrrá rajta egy pillanatig, majd szétfoszlik, ahogy a nyikorgás abbamarad. A kötél végén egy lépsékőnyi faláda imbolyog, rajta egy rémült, tépett, koszos ruhájú fiatal no gubbaszt, és kapaszkodik görcsösen a kötélbe. Bal járomcsontján csúnya, sárguló zúzódás nyoma őrzi az elmúlt napok eseményeit. Ruhája a sÿtisi divatot követi, de hajhossza és a ruha szabása, anyaga a kézművesekre, kereskedőkre utal. A légiós nagyot fújtatva rögzíti a kereket, nehogy visszahulljon a láda és utasa a mélybe. Zev úrfi érdeklődve hümmög – nem igazán erre számíthatott.

Lan szinte azonnal összecsap ellenfelével a szellemi síkon, ahogy megpillantja, és tudja: a küzdelem már véget is ért. Közben az átkos tárgy karmai hatástalanul csúsznak le szelleme védművéről. Mielőtt Vanina nyikkanhatna, szélsebesen lecsap kezével, és letépi a nő nyakából a finom aranyláncon lógó jellegtelen, körömnyi medaliont. Annak ereje szinte azonnal elillan, ahogy megszűnt az elvárása…


Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 Divider9

*Kharag: Északi barbár népcsoport
*lépéskő: a Napcsászári kertben használt térkövek mérete. pontosan 1mx1m alapterületű.
Vissza az elejére Go down
Dierol
Tapasztalt Kalandozó
Dierol


Reagszám : 336

Karakterlap
Név: Calhen Tario

Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nadír Könnyei - Archívum   Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitime2015-08-07, 20:16

Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 Vanina10
Vanina


Ahogy a rémképek végigpörögnek képzeletemben, gyorsan ráébredek: legközelebb nem szabad helyet adnom nekik. Ártanak segítés helyett. Amit Madától tanultam, inkább lenne hasznomra, mint a hátborzongató múltba révedés. Egyik megnyugtatna, bizonyossággal töltene el, másik ellenkezőjét műveli.
Akár egy pillantás egy rettentő, sötét szakadék széléről lefelé, amiből frissen mászik ki valaki: a mélység megszédít, valahányszor visszanéznek rá. Ha visszanézek a múltba, az visszanéz rám...

Az előbukkanó nő láttán összerándulok. Bár tudnám távolról, kívülről szemlélni a velem megtörténteket, hogy felül kerekedve rajta végre túltehessem magam rajta! Akkor nem kavarna fel, valahányszor a hasonlóság megcsillan előttem, mint fényes, pikkelyes hal a hegyi folyóban. Egy szerencsém van: mind kevésbé kavar fel, s nem olyan elemi erővel, mint legelőször. Van gyógyulás, ha lassú is.

Ugranék egyből a nőhöz, hagyva légióst, kopasz urat, nemes ifjút, de két dolog állít meg ebben. Az egyik: a kopasz úr reflexei jobbak. A másik: az óvatosság.
Az ajtók mellé akasztott csengők ügyebár akkor csilingelnek, ha minden rendben van. Az én személyes, képzeletbeli, csak általam hallható csengettyű épp fordítva működik: akkor bong, ha a vész közel jár.

<Bármennyire mozdulnál, bármennyire emlékeztet saját magadra, bármennyire segítenél rajta úgy, ahogy te szeretted volna, segítsenek, nem szabad!!! Ő nem te, esete nem a  tiéd, fejed el nem veszítheted, vagy magadra vonod az átkát! Első: védd akinek engedelmességgel tartozol! Második: óvd magad! Harmadik: csak ekkor segíts a szükségben lévőnek!>
Mada tanításai úgy zengenek a fejemben, mintha sajátjaim lennének, csak férfi hangon. Ennek szellemében erőt veszek magamon, hátrapillantok az úr fiára, hogy van. Aztán a kopasz uraságra. Valamit leszakított a nő nyakából.
- Már jó? Veszély elmegy? - kérdem halkan, kissé rekedt hangon tőle.
Ha azt a  választ kapom, igen, közelebb megyek a nőhöz, legalább annyira, mint a kopasz úr.
Nekem anno nem adatott meg az az áldás, nők legyenek a közelemben, amikor megszabadítottak. Ugyan gyermek voltam, de számított volna.

- Ért szó? - kérdem tőle abrínul halkan, és neki bezzeg a szemébe nézek. Csak finoman, puhán, kezeim messze a fegyvereimtől és a fenyegetés legapróbb jelét is kerülöm.
- Szabad segít kijön kút? - tudakolom tőle, kezem felé nyújtom lassan, nagyon lassan. Óvatos vagyok, nehogy megriadjon.
- Nem bánt. Vanina nem bánt.
Na persze ha már is közbeavatkozna - légiós, kopasz úr - ahhoz lesz majd szavam...

Szerző: Tiwanlil
Vissza az elejére Go down
Dierol
Tapasztalt Kalandozó
Dierol


Reagszám : 336

Karakterlap
Név: Calhen Tario

Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nadír Könnyei - Archívum   Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitime2015-08-07, 20:46

Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 Lan_0310
Lan Ro-Ryen (Lan A Lassú)
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 Divider9
Mesélő: Dierol
Helyszín: Queboa, kisváros, főtér, viharvert fogadó előtt
Időpont: tavaszutó, délután
Esemény: átok-törés
Résztvevők: Vanina, Zevran Anartyss, Lan Ro-Ryen
Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 Divider9

Az erők síkján minden letisztult formát ölt csak meg kell tanulni befogadni a környezet által kisugárzott végső igazságot valamint annak tükröződését a felsőbb síkon, ám itt nincsenek csalfaságok és ármányok. A kút ideájából fényes világítótoronyként emelkedik ki az átkos tárgy mi egy meggyötört szellemen gubbaszt. Vihar módjára csapok le rá a meglepetés erejével. Jobb kezemből a sárkánypenge csengve a kövezetre hull, hogy kezem mohó karmok módjára marjon bele a penészes szellemcsápokat nyújtogató varázstárgy anyagi megtestesülésébe.
Aztán csak a csönd és nyugalom amint aurámmal körbeburkolom és elnyomom káros kisugárzását, kelletlen pislákolással méltatlankodik jobb kezem szorításában.
Vanina tűnik fel balomon minél távolabb a tárgytól és aggódó anyatigrisként köröz a meggyötört áldozat körül.
A másik pengét megtámasztom a kút kávájánál és két kezembe fogva a tárgyat alaposan megvizsgálom a szellemek síkján főképp az aranyláncot, ha az nem sugároz semmilyen ártó ideát, a medáliont egyszerűen leakasztom vagy ha nem lehet barbárnak mondható mozdulattal letépem róla. Miután végeztem az ártalmatlan láncot mi anyagi értéket képvisel átnyújtom Vaninanak.


- Kérlek őrizd meg addig az ifjú hölgynek míg elméje kitisztul a varázslat rabságágából.


Az átkos medaliont aurám koncentrálása mellet végig a bal kezemben tartom miközben visszaügyeskedem a bársony tokokat a sárkánypengékre miután mindkét pengét ismét a jobb kezembe tartom a Lándzsás felé fordulok.

- Ha nem túl nagy kérés és megoldható, be kéne izzítani a kovács edzőkemencéjét, hogy végleg elpusztíthassuk eme átkos tárgyat. Valamint Nagyszájút is kényelembe lehetne helyezni az ispotályban, most már nem lesz vele semmi probléma reményeim szerint.

Csak a legvégén fordulok az ifjú úr felé meghajlás keretében.

- Ifjúuram köszönöm a türelmét, már csak az átkos tárgy megsemmisítése van hátra. –
hirtelen váltok császári nyelvjárásra – Talán nem származna hátrányunk belőle ha kiderítenénk melyik kereskedőházhoz tartozik az ifjú hölgy.

Kezemben a tokjukban pihenő kardokkal és jelentéktelennek tűnő medállal türelmesen várom, hogy Lándzsás intézkedjen az izzó parázs ügyében. Talán alaposabb vizsgálatnak is alávethetném a medált, ám jelenleg se kedvem se időm hozzá lehet, hogy később még bánni fogom döntésemet, azért amíg izzítják a tüzet alaposabban szemrevételezem az aurám fogságában vergődő tárgyacskát, szellemi szorításomat egy pillanatra sem lazítom fel nem szeretnék további galibákat……

Szerző: Filio Mortale
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nadír Könnyei - Archívum   Nadír Könnyei - Archívum - Page 10 I_icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Nadír Könnyei - Archívum
Vissza az elejére 
10 / 10 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10
 Similar topics
-
» Nadír Könnyei 2015 OverLoad
» Nadír Könynei

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Fórum :: Játéktér :: Codex :: Nadír Könnyei-
Ugrás: